Blog

Mióta műkereskedelem létezik, azóta léteznek hamisítványok is. De vajon mi számít hamisítványnak egy olyan korban, amelyben két gombnyomással bármi reprodukálható, és hogyan dolgoztak a leghíresebb hamisítók az elmúlt évszázadokban? Az eredetiség meglehetősen összetett kérdéséről, vizsgálati módszerekről és a műkereskedelem legnagyobb baklövéseiről is mesélt Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója a Senki többet, harmadszor című podcastunkban.

A legyezők legkésőbb az ókor óta az emberi civilizáció fontos kellékei, amelyek hosszú utat jártak be az évszázadok során. Voltak tűzélesztő szerszámok, legyek elkergetésére szolgáló eszközök, szakrális tárgyak és nem utolsósorban műalkotások. A legyezők aranykorában, a 17-18. században a műveltség és a kifinomult ízlés szimbólumaivá váltak, és egy sajátos nyelvet hoztak létre, amelyben a színek, ábrázolt események és a különböző tartási formák mind-mind külön jelentéssel bírtak.

A kincsek olykor a legváratlanabb helyekről bukkannak fel. Akár ismeretlen eredetű, de értékesnek vélt tárgyakra bukkan a környezetében, akár saját, régóta őrzött műkincseinek piaci értékét szeretné felbecsültetni, minden esetben érdemes profi, hivatalos szakértők segítségét kérni.

Hiszünk abban, hogy a műtárgyakat nemcsak piaci értékük miatt töltenek be fontos szerepet az életünkben, hanem segítik az önkifejezést és mindennapi örömforrásként is szolgálhatnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a BÁV ART Home-ot, amelyen keresztül az érdeklődők és a gyűjtők online válogathatnak a legkiemelkedőbb kincsek közül.